THÉTA-CLEAR KONGRESSZUS
Egy kísérlet, amely az egész világ figyelmét felkeltette: az 5 és fél méteres paradicsombokrok és dinnye méretű uborkák világszerte az újságok címlapjaira kerültek. Ám amiről az újságok tudtak, az még a fele sem volt annak a drámai történetnek, ami L. Ron Hubbard üvegházi növénykísérleteiről és az élettel magával kapcsolatos áttöréséről szólt: hogyan hatnak egymásra a túlélés és a pusztulás alapvető posztulátumai, és hogyan lesz ezeknek az eredménye az „áldozat” nevű játszma. Ezt az áttörést további felfedezések követték, amelyek feltárták annak alapvető okait, hogy egy lény miért hoz posztulátumokat önmaga elpusztítására. Ezután következett ezeknek az okoknak a megoldása: a Kommunikációs processzek, amelyek lényegi aberrációktól tisztítják meg az időnyomot. Ezen a kongresszuson kezdődött el a soha nem látott mértékű alkalmazás egy új típusú auditálás bejelentésével, amely lehetővé tette, hogy egyetlen auditor több száz vagy akár több ezer precleart kezeljen egyidejűleg. Ez a módja a széles körű Clearré tételnek és a bolygón élők megmentésének. Ám bármilyen fontosak voltak is ezek a fejlesztések, valami még nagyobb jelentőségű dolog állt mögöttük. Ez volt ugyanis az a történelmi kongresszus, melynek során L. Ron Hubbard bejelentette annak az épületnek a megszerzését, amelynek címe a leghíresebb a Szcientológiában: Saint Hill Manor, East Grinstead, Sussex, Anglia.
TovábbTHÉTA-CLEAR KONGRESSZUS: TOVÁBBI ADATOK
De a továbbélés megkívánja, hogy a személy behatoljon a rejtélyekbe, amelyek miatt visszakozik. És a legfantasztikusabb rejtély közülük az a rejtély, hogy: „Túléljek? Vagy elpusztuljak?” – L. Ron Hubbard
A cél: a clearing. És nem csak egy személy Clearré tétele, hanem százaké, sőt ezreké – egyszerre.
1959-et írtunk. Bár a tizedik évébe lépett a Dianetika és a Szcientológia, L. Ron Hubbard egy egészen új korszakot indított el, amely szó szerint átformálta a Szcientológiáról kialakult képet – mindörökre.
A technológia fejlődése olyan szintre lépett, amit L. Ron Hubbard már 1950 óta próbált elérni: valóra vált a más auditorok által végzett Clearré tétel. Ebből kifolyólag Ron most már képes volt azokra az eszközökre koncentrálni, amelyekkel széles körben Clearré lehetett tenni az embereket. Ám ez a cél nem volt új. Ahogy az egyik, 1959 tavaszán készült, „A clearing tárgya” című cikkében leírta:
„Amikor 1950-ben rájöttem, hogy más auditorok nem tudták ezt elérni, azt tűztem ki célomul, hogy:
1. tanulmányozzam az összes jelenséget, ami a Clearré tétellel kapcsolatos;
2. tanulmányozzam, milyen módszerekkel lehet képezni az auditorokat arra, hogy elvégezzék a munkát; és
3. elérjük az eredeti állapotot széles körben, általában véve az auditorok által, az összes esettípuson.”
Ama tény bizonyítékaként, hogy a technológia nagyon precíz működőképességet ért el, sőt új szintre fejlődött, Ron először is megtartotta a Különleges Hubbard professzionális auditor tanfolyami előadásokat 1959 áprilisában, hogy azokból majd egy új Professzionális auditor tanfolyam elsődleges tananyaga legyen. Ezek az előadások annyira átfogóak, hogy szerinte ezek voltak „az alapok alapjai”. Annak további megerősítéseként, hogy az auditortechnológia stabilizálódott, ugyanezek az előadások még ma is az auditorképzés alaptanfolyamát jelentik.
Még ennél is fontosabb, hogy haladéktalanul szükség volt erre az új professzionális auditor tanfolyamra, hogy auditorokat képezhessen ki valami másra, amit ekkor tervezett. Ez volt a fenti 3-as célkitűzés: Clearré tétel „széles körben, általában véve az auditorok által, az összes esettípuson”.
Ezt a nagyarányú Clearré tétel valós tényei szükségessé is tették. Ha a puszta számokat nézzük, akkor függetlenül attól, hogy hány auditort tudott volna kiképezni, ez soha nem lett volna elég gyors, ha minden személyt egyesével kellett volna Clearré tenni. L. Ron Hubbard a clearing olyan módszere után kutatott, amely „egyszerű, gyors és olcsó”, hogy minden lény számára elérhető legyen.
A megoldást a koauditálás jelentette, amelynek során két auditor párba áll, hogy auditálják egymást. Bár a koauditálás már létezett néhány éve, amit most elindítani készült, az egészen más volt. Abból a tényből indult ki, hogy addig minden koauditálás képzett auditorok alkotta párokból állt. Ám ha minden személyt ki kellene képezni a professzionális auditor szintjéig, mielőtt az illető párba állhatna valakivel auditálni, akkor semmit nem érnénk el.
A megoldás? Ron kifejlesztett egy egészen más típusú koauditálást az új auditor számára. Szájkosaras auditálásnak hívta, mivel az auditor számára engedélyezett akciók nagyon minimálisak voltak, így kevés képzés kellett hozzájuk. De ez csak az egyenlet egyik fele volt.
Ezután összehívta az auditorokat, hogy képződjenek a 6. londoni haladó klinikai tanfolyamon, és valami olyasmivel állt elő, amiről még soha nem hallottak – azzal az eszközzel, amellyel egyetlen auditor százakat, sőt ezreket auditálhat egyidejűleg. És ez nem csoportauditálás volt, amelynek során egy emberekkel teli szobának adják ki az utasításokat. A következőt jelentette: a korlátlan számú, alig képzett koauditort valójában az egyetlen képzett auditor auditálja. Igazából ez egyike volt az auditálás valaha kifejlesztett legkorábbi formáinak, ahogy azt L. Ron Hubbard el is mondta a 6. londoni ACC-n részt vevő auditoroknak:
„Tehát mi ez? Mi ez? Azt hiszitek, hogy ez új. Igen, igen, nagyon új a technológiáját tekintve, és megdöbbentően új a hatékonyságát tekintve. De ötletként ez nem új. Mert így értem el sok auditálási órát 1946-ban, 1947-ben, 1948-ban és 1949-ben.
Tehát az a gondolat, hogy egyetlen auditor kezel sok auditáló párt, nagyon régi. Azonban a módszertan, amivel végezzük, nagyon új.”
Valóban, létezett egy teljesen „új módszertan”, amely igencsak közel állt e kutatási időszak legendás végső eleméhez. Ugyanis azonfelül, hogy saját maga képezte az auditorokat Londonban, egy egészen más területen is folytatott kutatásokat. És még ha egy átlagszcientológus nem is tudott róla semmit, L. Ron Hubbard nagy feltűnést keltett a növénytermesztés világában üvegházi kísérleteivel, majd néhány lenyűgöző eredményt ért el – öt és fél méteresre megnövő paradicsombokrokkal és dinnye nagyságú uborkákkal. Bár a sajtó hamarosan „Dr. Hubbard atomkori laboratóriumáról” cikkezett, és úgy írta le a történteket, mint „hatalmas jelentőségű felfedezés minden kertész számára”, az újságírók nem ismerték a történet másik felét.
Ugyanis a kutatás sokkal mélyebbre hatolt, és sok mindenre kiterjedő következményei voltak. Amit pedig felszínre hozott, azok a túlélés és pusztulás alapvető posztulátumai voltak, valamint az, hogy hogyan válik valaki áldozattá. Így nemcsak annak az alapjai bukkantak elő, hogy miért pusztul el az élet, hanem azok a processzek is, amelyekkel el lehetett kezdeni a széles körű Clearré tételt.
És ez még csak a kezdet volt – mert elültetett valami mást is, ami hamarosan szárba szökkent az egész bolygón. És ha korábban még nem esett szó róla, az azért volt, mert ő így akarta.
A washingtoni Shoreham Hotelben 1959. július 4-én viharos ováció fogadott valamit, amit a kongresszus résztvevői nagyon vártak, de amiről semmi közelebbit nem tudtak. A fények elhalványultak, egy kivetített fénykép jelent meg a vetítővásznon, és elhangzottak L. Ron Hubbard mostanra halhatatlanná lett szavai: „És ez Saint Hill.”